Szakszervezet l Támogatott projekt l Közremûködõ szervezet és irányitó hatóság l Elérhetõségek

A Honvédszakszervezet (HOSZ) 1991. szeptember 14-én alakult meg 7 helyi egyesületből és 56 egyéni tagból, összességében mintegy 300 aktív és nyugállományú katonából Katonák Érdekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) néven, Budapesten.

A Szövetség a tevékenységének első éveiben a saját legitimációjáért és társadalmi elfogadtatásáért küzdött, meglehetősen ellenséges közegben. Az érdekvédelmi munka hatékonyságának javítása, a kollektív érdekvédelmi jogosultságok bővítése érdekében a KÉSZ 1995. szeptember 29-30-i Küldöttgyűlése úgy döntött, hogy a katonák érdekvédelmének markánsabb megjelenítése céljából a Szövetség szakszervezetté alakul. A KÉSZ jogutódjaként létrejött a Honvédszakszervezet (HOSZ), ezzel megalakult Magyarországon az első alulról szerveződő, kizárólag egyéni tagokból álló katonai érdekvédelmi szervezet, szakszervezet.Az újonnan megalakult szakszervezet első és akkoriban talán legfontosabb feladata az volt, hogy sikerüljön az előkészítés alatt álló szolgálati törvényben (Hszt.) a katonák és a katonai érdekvédelmi szervezetek számára a lehető legkedvezőbb szabályozást, jogosultságokat, juttatásokat megjeleníttetni és megvédeni.Hosszú és fáradtságos szakszervezeti munkával, sikerült egy korszerű, európai színvonalú szolgálati törvény parlament általi elfogadását elérni. Az 1996 évi XLIII. törvény egyidejűleg szabályozta a katonák jogállása mellett az egyéb fegyveres és rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány jogállását is. Ez a törvény csak rövid ideig volt érvényben a katonák vonatkozásában, hiszen 2001. decemberében a parlament elfogadta a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló 2000. évi XCV. törvényt, a Hjt.-t. Az új törvényben nem kis nehézségek árán sikerült megőrizni a Hszt. vívmányait, gyakorlatilag érintetlenül maradtak a szakszervezeti jogok is, ugyanakkor egy teljesen új előmeneteli rendszer került bevezetésre a hozzá tartozó illetményrendszerrel együtt.A szolgálati törvény állapítja meg a hivatásos és szerződéses katonák jogait és kötelezettségeit, ezek között a kollektív érdekvédelmi jogokat is a hadseregben. A törvény értelmében a katonának érdekei képviselete és védelme céljából joga van érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteket alakítania, illetve azokhoz csatlakoznia. A szakszervezeti jogosultságok a következők: tájékozódási jog, képviseleti jog, ellenőrzési és kifogásolási jog, egyetértési jog (az etikai kódex vonatkozásában). A szakszervezet céljainak elérése érdekében tiltakozó naggyűlést, demonstrációt is szervezhet, sztrájkjoga a katonáknak azonban nincs.A törvény a parancsnokok és vezetők jogait és kötelezettségeit is szabályozza az érdekvédelem vonatkozásában. Ennek keretében kötelesek többek között együttműködni a szakszervezettel, tájékoztatást adni az állományt érintő ügyekben, a tisztségviselők számára munkaidő-kedvezményt biztosítani, helységet és lehetőséget biztosítani a szolgálati helyen, szolgálatteljesítési időben szakszervezeti rendezvények lebonyolítása céljából.Ezek azok az alapvető célok, amelyek megvalósítása érdekében a Honvédszakszervezet létrejött.

A szakszervezet fő célja tehát tagjainak egyéni és kollektív munkavállalói érdekeinek képviselete és védelme, ennek kifejezésre juttatása a honvédelmi szférán belül, a hazai társadalmi és közéleti szervek, szervezetek felé, a széleskörű közvélemény előtt.

A szakszervezet tevékenységi köre kiterjed a katonák, mint egyenruhás állampolgárok alapvető állampolgári, munkavállalói, szociális és kulturális jogainak és érdekeinek védelmére is.A szakszervezet taglétszáma dinamikusan növekedett és növekszik. A II: Kongresszus utáni 3500 fős létszám mára már a 8000 főt is meghaladja, úgy, hogy a hadsereg létszáma az 1990-es évek eleji százezret is meghaladóról mára 45.000 főre zsugorodott. A tagsági díj mértéke a bruttó alapilletmény 0,6 %-a az aktív tagok számára, a nyugállományú tagok fix összeget fizetnek havonta. A tagdíjbevételek több mint a 2/3-át teszik ki a szakszervezet éves költségvetésének.A szakszervezet tagjainak jogvédelme érdekében jogsegély szolgálatot működtet, társadalmi kapcsolatainak szélesítése érdekében közhasznú alapítványt, szolgáltatásainak bővítése és vagyoni helyzetének javítása érdekében gazdasági társaságot alapított és működtet.A Honvédszakszervezet a politikai és katonai vezetéstől függetlenül, együttműködve a hazai és külföldi társszervezetekkel és más civil szervezetekkel, a párt és felekezetsemlegesség elvének tiszteletben tartásával végzi tevékenységét.A HOSZ 1992 óta teljes jogú tagja a Katonaszövetségek Európai Szervezetének (EUROMIL), hivatalos együttműködési megállapodás alapján partneri viszonyban áll Európa legrégebben alapított katonai szakszervezetével a holland AFMP-FNV-val, szorosan együttműködik a Visegrádi Négyek tagállamainak katonai érdekvédelmi szervezeteivel.A HOSZ a hazai szakszervezeti mozgalomban országos szinten a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) tagszervezeteként 1991 óta vesz részt. Az FRDÉSZ-en keresztül a katonák képviselete 2002-től az országos érdekegyeztetésben is megjelent az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT). A honvédelmi tárcán belül a katonák egyetlen reprezentatív érdekvédelmi szervezeteként a HOSZ képviseli a hivatásos és szerződéses, valamint a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségével (BEOSZ) együttműködve közösen a nyugállományú katonák érdekeit a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) ülésein.