Szakmai módszertani fejlesztések
Elemző tanulmány, hatásvizsgálat
Felkészülés a foglalkoztatást érintő változásokra, a foglalkoztatási válsághelyzetek megelőzésére és a válsághelyzetek megelőzési módjaira
Tartalom:
I. Bevezetés
II. Munkaerőpiaci folyamatok
II.1. Foglalkoztatási helyzet az Európai Unióban
II.2. A magyar munkaerőpiac változása a világjárvány és az Ipar 4.0 hatásaira
II.3. A kereskedelem és a vendéglátás ágazatok foglalkoztatási helyzetének sajátosságai
II.4. A munkaerőhiány kezelésének jövőbeli lehetőségei
III. A szak- és felnőttképzés rendszerszintű megújításának szerepe a válsághelyzetek kezelésében
III.1. Képzési lehetőségek a kereskedelem és a vendéglátás, turizmus ágazatokban
III.2. Európai Uniós jó gyakorlatok a foglalkoztatottak sikeresebb munkaerőpiaci alkalmazkodása érdekében
IV. Kitörési lehetőségek a kereskedelem és a vendéglátás, turizmus ágazatokban
IV.1. A technológia és a digitalizáció szerepe
IV.2. A munkaerő felvételének és a munkaerő alkalmazkodóképességének támogatása
V. Összefoglaló
Tanulmány összegzése:
A kereskedelem és a vendéglátás ágazatában zömében működő kis- és középvállalkozások (KKV) esetében speciális programok indításával kell javítani a versenyképességet, a képzettséget és az innováció beépülését a vállalkozás életébe. Ahhoz, hogy a magyar KKV-k versenyképességének fejlesztésében szemléletváltás történjen, több feltételnek kell teljesülnie:
A keresletvezérelt képzési rendszer hatékonyságának javítása érdekében az alábbi javaslatot tesszük:
- A szociális partnerek (munkáltatók, érdekképviseletek, foglalkoztatási szervezet, képzőintézmények) bevonásával kutatás keretében kerüljenek felmérésre a gazdaság jelenlegi és a jövőben várható készségigényei és az azok kielégítésére teendő lehetséges intézkedések.
- A foglalkoztatottak át- és továbbképzését támogatva kerüljön sor a foglalkoztatók humánerőforrás fejlesztés iránti érzékenyítését támogató programok. Álljanak rendelkezésre tanácsadási szolgáltatások arra vonatkozóan, hogy aktuálisan milyen munkahelyi képzést támogatandó programok érhetőek el a foglalkoztatók számára.
- A felnőttképzési intézmények – összhangban a gazdaság igényekkel – rövididejű, a foglalkoztatók igényeit és érdekeit, valamint a képzésben résztvevő felnőtt készségeit, képességét, időbeosztását is figyelembe vevő, rugalmas, az eddigieknél idő- és költséghatékonyabb felnőttképzési lehetőségeket kínáljanak a foglalkoztatók és a munkavállalóik, valamint minden felnőtt számára.
- A kereskedelem és a vendéglátás ágazatokban a képzési programoknak speciálisan a KKV-k igényeire alapozottnak, azok fejlesztésére specializáltnak kell lennie,
- A képzési programba lépők esetén fel kell mérni a résztvevők kompetenciáit és igényeit, az egyéni fejlesztési igényekre kell választ adnia a képzéseknek,
- Rugalmas tanulás: a távoktatás és kontaktképzés előnyeit ötvöző képzési programok megvalósítása (blended-, e-learning). Ki kell használnia a digitális tanulás lehetőségeit.
- Az egyénre szabott kompetenciafejlesztés érdekében a képzési program módszertanában jelenjen meg a mentorálás, coaching.
- A felnőttek nagy része ma már munkája mellett tanul, ezért fontos, hogy a képzésben részt vevők élethelyzetét is figyelembe vegyék a képzések szervezői és rugalmas tanulási lehetőséget biztosítsanak. Az egyéni élethelyzetek közül a legfontosabb az időbeosztás és lakóhely — munkahely — oktatási helyszín kapcsolata.
- A szakképzési programok alkalmazkodjanak a folyamatosan változó munkahelyekhez, munkamódszerekhez és kulcskompetenciákhoz.
- A szakképzési programok tartalmazzanak munkaalapú tanulási elemeket,
- A szakképzési programok tanulóközpontúak legyenek, személyes, vagy vegyes tanulási formák igénybevételét tegyék lehetővé, az ágazati igényekhez rugalmasan alkalmazkodjanak,
- A szakképzési programok a tanulási eredményeket határoznak meg, szükség szerint egységekre (modulokra) bontva,
- A szakképzésben dolgozó oktatók továbbképzéséről gondoskodni kell annak érdekében, hogy: színvonalas képzést nyújtsanak; valamint a hatékony innovatív képzési módszereket sajátítsanak el.
A gazdaság gyorsuló változásával együtt változnak a felnőttképzési igények is. Tudomásul kell venni, hogy nem csak a képzés tartalma, formája, de a módszere is átalakul. Ehhez gyorsitani kell a tervezés, az előkészítés folyamatát, ami a felnőttképzés folyamatán belül mind jobban felértékelődik. A gyors reagálás fontos tényezőjévé válik és ez nehezen egyeztethető össze a merev formákkal, szervezeti keretekkel. A társadalmi, munkahelyi körülmények, az élet és munkatapasztalatok figyelembevételével kell már a tervezés során megalapozni a hatékony, ugyanakkor gazdaságos tanulási folyamatot. Ez új módszertani felfogást igényel. A módszerek tá tárháza egyre gazdagodik. Ebben nagy szerepe van a felnőttképzés dinamikus fejlődésének és az informatika fejlődésének is.
Adatgyűjtés és -feldolgozás, tanulmány
Felkészülés a foglalkoztatást érintő változásokra, a foglalkoztatási válsághelyzetek megelőzésére és a válsághelyzetek kezelésének módjaira.
Tartalom:
1. Adatfelvétel
1.1. Kérdőív készítése
1.2. Munkavállalói kérdőív
1.3. Munkáltatói kérdőív
1.4. Megkeresés módja
2. Munkavállalók válaszainak elemzése
2.1. Statisztikai alapok:
2.2. Kritikus helyzet megítélése
3. Munkáltatók
3.1. Statisztikai alapok
3.2. Kritikus helyzet megítélése
4. Hasonlóságok és eltérések
5. Összegzés
Összegzés:
Mind a cégek, mint a munkavállalók számára fontos a stabilitás. Krízis helyzetben az együttműködési és az alkalmazkodási képességet emelték ki. Képzett munkavállaló rugalmasabban képes alkalmazkodni a felmerülő válsághelyzethez.
A szaktudás megléte a munkavállaló számára biztosítja a változtatás lehetőségét (dönthet, úgy, hogy máshová megy dolgozni, mert a szaktudása révén a munkája keresett árucikk). Ezt a munkaerő-mozgást a cégek jellemzően kisebb zavarként élik meg, amihez alkalmazkodnak.
Az élethosszig tartó tanulás elve elismert és elfogadott.
A szakmai képzéseken való részvétel már gyakorlattá vált. Ám sajnos a képzési kínálat gyakran nem találkozik a képzési igénnyel. Meglátásunk szerint ez a megállapítás az adatgyűjtésünk eredményének egyik kulcsmondata.
Véleményünk szerint fontos – a jelenlegi piaci kínálatban hiányként jelentkező – megfelelő képzési ajánlat megalkotása.
A képzés hossza – mind a munkavállalók, mind a munkáltatók szerint – fontos jellemző, mert a munkavégzés mellett a képzésre fordítható idejük nagyon kevés. Ezért a képzés időtartama legyen rövid.
Amennyiben ez megvalósítható, a képzés történjen inkább az adott munkahelyen, munka közben. Emellett a külön tantermi képzésnek is van helye, de a gyakorlatban történő képzés igénye elsőbbséget élvez.
A képzés tartalmazzon egyéni, egyénre szabott képzési részeket és csoportos megbeszéléseket is.
A képzési célnak összhangba kell kerülnie a munkavállalók „énképével”, mely szerint a jó munkavállaló megbízható, a jó kommunikál, képes a felelősség vállalásra és az önálló munkavégzésre és az elvárt eredményekkel, mely szerint a képzés növelje a munkahelyi elégedettséget, az értékesítési készséget, a vevői elégedettséget.
A munkavállalók részéről jelentős elfogadottsága van egy díjmentes, többlet idővel nem járó, munkahelyen történő képzésnek, illetve teljesen elfogadhatónak tart egy olyan képzést, mely az ő erősségeit térképezi fel és tovább fejleszti.
Tehát a válsághelyzethez való alkalmazkodás megfelelő képzéssel elősegíthető.
Javaslatunk szerint a munkáltatók és munkavállalók foglalkoztatási nehézségeinek megoldására kínált képzés célja:
- sikeresen értékesítő,
- jól kommunikáló,
- önmagával és a munkahelyi légkörrel elégedett munkavállaló.
Módszertan kidolgozása
Kombinált munkaalapú felnőttképzési módszertan a kereskedelem ágazatban
Módszertani leírás
Tartalom:
I. Bevezetés
II. A módszertani fejlesztés előzményei
III. A munkáltatók által elvárt kompetenciák változása
IV. A munkaalapú tanulás a felnőttek továbbképzésében
V. A munka alapú képzés nemzetközi jó gyakorlatai a foglalkoztatottak sikeresebb munkaerőpiaci alkalmazkodása érdekében
Saufflearning
GO-Modell
VI. A munka alapú, kombinált felnőttképzési módszertan alapelvei
VII. A munka alapú, kombinált felnőttképzési módszertan folyamata
VIII. Zárszó
IX. MELLÉKLETEK
Összegzés:
A módszertani kézikönyvben a teljesség igénye nélkül a kombinált munkaalapú képzés alapjául szolgáló jó gyakorlatokat és a kidolgozott módszer folyamatát mutattuk be, amelyek a munkaalapú képzés bevezetéséhez és eredményes alkalmazásához komoly segítséget nyújthatnak.
Az intenzív munka, amelyet a partnerszervezetekkel együttműködve végeztünk, csak akkor lesz igazán eredményes, ha a kézikönyvben foglalt kombinált munkaalapú képzési módszertant a képzést folytató intézmények és a képzést végző munkáltatók nem csak megismerik, hanem alkalmazzák is. A módszertani kézikönyv kidolgozásától a minőségi munkaalapú képzés széles körben történő megvalósításáig hosszú út vezet, a tapasztalatok és visszajelzések alapján a módszertant folyamatosan fejleszteni kell.
Bízunk abban, hogy a Szakképzés 4.0 kormánystratégia megvalósítása során folyamatosan nő azoknak a szervezeteknek, szakembereknek a száma, akik fontosnak tartják a gazdaság igényeihez igazodó, rugalmas és innovatív megoldások alkalmazását annak érdekében, hogy a szakképzést még hatékonyabbá, jobbá és vonzóbbá tegyék. A kombinált munkaalapú képzési módszertan kidolgozásával ehhez a folyamathoz szerettünk volna hozzájárulni, remélve, hogy egyre többen fogják bevezetni és alkalmazni.
Tanácsadás, akcióterv készítése
Szakmai beszámoló
Szakmai módszertani fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadás, szakértői szolgáltatás
A munkaalapú, kombinált felnőttképzési módszertan kidolgozásához kapcsolódóan a képzéssel foglalkozó szervezet munkatársaival, a képzés megrendelésben érdekelt kormányhivatal munkatársával és a kereskedelem-vendéglátás ágazatban képzést végző trénerrel, coach-al folytattam szakértői megbeszéléseket, melyeknek célja:
- A munkaalapú felnőttképzés külföldi jó gyakorlatainak megismertetése
- A munkaalapú felnőttképzés hazai alkalmazásához kapcsolódó tanácsadás és konzultáció
- A munkaalapú, kombinált felnőttképzés módszertani sajátosságainak egyeztetése.
A munkaalapú, kombinált felnőttképzés módszertani sajátosságai a szakértői megbeszélések eredményeként:
Alapelvek:
- Az egyéni kompetencia fejlesztés a vállalkozás telephelyén történjen
- A fejlesztés valós munkahelyi helyzetekben történjen
- Egyéni képzés domináns eleme legyen a folyamatnak
- Motivációs hatás elérése érdekében nyitó és záró munkaértekezlet
- Hosszan tartó hatás érdekében a résztvevőket bevonni a kompetencia lista összeállításába
- A módszer kombinálja a munkahelyi környezetben megvalósuló egyéni fejlesztést és a csoportos, tréning jellegű képzési formát.
A szakértői tanácsadás eredményeként meghatározható lett a munkaalapú, kombinált felnőttképzés folyamata:
- A munkáltatónál a képzési igények felmérése, a képzésben résztvevők kiválasztása
- Megfelelő tréner kiválasztása
- Nyitó munkaértekezlet
- Fejlesztendő kompetencia lista, képzési terv elkészítése és a munkáltatóval történő egyeztetése
- Képzési napló megnyitása
- Fejlesztés (egyéni, illetve csoportos)
- Szükség szerint a munkavállalókkal köztes munkaértekezlet szervezése
- A munkáltató és a képző intézmény tájékoztatása
- Záró munkaértekezlet
- A képzést folytató intézmény és a tréner értékelő megbeszélése
- A képzést folytató intézmény, a tréner és a munkáltató értékelő megbeszélése
A szakértői egyeztetések eredményeként meghatározásra került a munkaalapú, kombinált felnőttképzési program módszertana kidolgozásának és kipróbálásának akcióterve (1. melléklet)