Pilot (kísérleti projekt) megvalósítása
5 db Tanácsadás, szakértői szolgáltatás megvalósítása
2 db Adatgyűjtés és -feldolgozás, tanulmány elkészítése
Tanácsadás, szakértői szolgáltatás
Megoldási javaslatok a gyakorlatban
Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt
Pilot (kísérleti projekt megvalósítása – Kidolgozott módszertanon alapuló megoldási javaslat gyakorlatban történő kipróbálása. Kérdőíveztetés, személyes megkeresések, személyes interjúk lebonyolítása
Tanácsadás, szakértői szolgáltatás (15 embernap)
KÉPZÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA
A munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt megvalósítását 2021. november 1-én kezdtük el az első, a projekthez csatlakozó munkaadó vezető beosztású munkatársaival lezajlott előkészítő megbeszéléssel.
A befejező fázis a programhoz utolsóként csatlakozó munkaadóval történt záró megbeszélés volt, 2022. március 9-én. Így a lebonyolítás összesen 117 napot vett igénybe.
Folyamat a munkaadói partnerekkel
A kapcsolatfelvételt követően mindegyik csatlakozni szándékozó partnerrel előkészítő megbeszélést folytattunk le. Ennek során ismertettük a projekt céljait, megvalósításának tervezett módját és a valószínűsíthető időszükségletet. Természetesen a felvetődő kérdéseket is megválaszoltuk.
A projekthez történő csatlakozási szándék kinyilvánítása után mindegyik munkaadóval szerződést kötöttünk. (Az előzetesen megbeszélések még 12 munkaadói partnerrel történtek, azonban egy közülük még a szerződéskötés előtt elállt csatlakozási szándékától. Így tizenegy munkaadói partnerrel kezdődött, és fejeződött be a program.)
(A munkaadói partnerek körében domináns volt az Univerzál Zrt. összesen 62 alkalmazottal. Közülük 41 főt delegáltak a képzési programba. A másik tíz munkaadó jellemzően 1-9 dolgozót alkalmazó kisvállalkozás volt. Mindegyikük egy-egy munkavállalót jelölt meg résztvevőként.)
Folyamat a munkavállalói partnerekkel
A munkavállalók tájékoztatása, bevonása a projektbe jellemzően kétféle módon történt. Egyrészről a munkaadó jelenlétében – és támogatásával – másrészről e nélkül, a munkavállaló és a tréner négyszemközti megbeszélésével.
Mindkét esetben, csakúgy, mint a munkaadókkal megtörtént kapcsolatfelvétel során, ismertettük a projekt céljait, megvalósításának tervezett módját és a valószínűsíthető időszükségletet. Természetesen a felvetődő kérdéseket is megválaszoltuk. Esetükben meg kellett nyugtatnunk őket arról is, hogy a folyamat munkaadójuk hozzájárulásával fog megvalósulni. Gyakran felvetődött az a kérdés is, hogy a tréner nem fogja-e zavarni őket szokásos napi munkájukban. Az előzetes megbeszélések megnyugtató módon zárultak, a munkavállalók várakozással, de legalábbis semleges hozzáállással várták a kezdést. Előzetesen elutasító attitűd nem volt tapasztalható.
A képzésben részesülők köre – a célcsoport - csaknem kizárólag kiskereskedelmi eladó/értékesítő volt. Vasipari, festék- és vegyiáru, papír, cipő, gyermekruha, ruházati, fotó, élelmiszer, informatikai és vendéglátóipari eladó egyaránt szerepelt közöttük.
Csupán néhány, ettől némileg eltérő munkakör volt megtalálható (vevőfogadó, pénztáros), ám ezek is érintették a kiskereskedelmi értékesítést.
Kiválasztott szervezetnél igényfelmérés
Pilot projekt megvalósítása – Kiválasztott szervezetenként 1-1 nap során egyedi igények felmérése Tanácsadás, szakértői szolgáltatás (10 embernap)
Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület, a GINOP 5.3.5-18-2020-00218 számú, “Munkerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt” kapcsán egy, új, a felgyorsult munkatempó és az állandó időhiány miatti nehézséghez alkalmazkodó, a változásokat követő és az eltérő igényekhez rugalmasan alkalmazkodó felnőtteknek szóló képzés megvalósítását tűzte ki célul.
A módszertan összeállítását megelőzte egy online kérdőíves adatgyűjtés, mely során munkavállalók és munkáltatók megkérdezése történt. Elkészült egy elemző tanulmány, amely a hazai helyzet mellett a nemzetközi gyakorlatra is kitekintett. Az így összegyűjt adatok, következtetések és ismeretek alapján készült el a Kombinált munkaalapú felnőttképzési módszertan a kereskedelem ágazatban című módszertani leírás.
1. Módszertan szerinti folyamat
- Képzési igények tisztázása
- A tréner kiválasztása
- Nyitó megbeszélés
- Képzési terv elkészítése és a munkáltatóval történő egyeztetése
- Egyéni fejlesztés és csoportos képzés
- Szükség szerint köztes megbeszélés szervezése
- A munkáltató és a képző intézmény tájékoztatása
- Záró megbeszélés
- A képzést folytató intézmény és a tréner értékelő megbeszélése
- A képzést folytató intézmény, a tréner és a munkáltató értékelő megbeszélése
2. Ütemterv tervezése
A kidolgozott módszertanon alapuló gyakorlatban történő kipróbálás érdekében a több rendezvé-nyen is bemutatásra kerül a projekt és a módszertan. A projektben való résztvételre összesen 11 munkáltató jelentkezett, akik 55 fő munkavállalót képzésbe való bevonását kérték.
3. Végleges ütemterv összeállítása
A képzési ütemtervet havi bontásban, minden cégre el kell készíteni. Az ütemtervben szerepelnek a feladatok megnevezései (pontosabban azok betűjelei az alábbi lista szerint), a dátum és a partner cég.
Az ütemterv átláthatósága miatt az ütemterv csak napokra van lebontva. Amennyiben egy napon több feladat elvégzése is tervezett, a táblázatban a tervezett feladatok betűjele egymás mellett kerül feltüntetésre.
Az ütemterv nem tartalmazza az adminisztációs feladatokat, melyek a valóságban minden feladatrész esetén megjelennek kisebb-nagyobb mértékben.
4. Képzési kompetencia célok
A képzésben részesülők köre – a célcsoport – csaknem kizárólag kiskereskedelmi eladó/értékesítő. Csupán néhány ettől némileg eltérő munkakör található meg (pénztáros), ám ezek is érintik a kiskereskedelmi értékesítést.
- Eredményorientáció (kereszt- és felülértékesítés)
- Kommunikáció a vásárlóval (jelenlét a vásárlói térben, üdvözlés, figyelem a vásárlóra, kapcsolat felajánlása, elköszönés)
- Csapatmunka (együttműködés a munkatársakkal és a vezetővel)
- Döntéshozatal (önálló cselekvés)
- Problémamegoldás (a munkavégzés során adódó, valamint a szokványostól eltérő helyzetek kezelése)
Egyéni tanácsadások a kijelölt célcsoporthoz tartozó munkavállalók számára.
Tanácsadás, szakértői szolgáltatás (19 embernap)
Célul kitűzött képzési kompetenciák:
A képzésben részesülők köre – a célcsoport - csaknem kizárólag kiskereskedelmi eladó/értékesítő. Vasipari, festék- és vegyiáru, papír, cipő, gyermekruha, ruházati, fotó, élelmiszer, informatikai és pultos eladó egyaránt szerepel közöttük. Csupán néhány, ettől némileg eltérő munkakör található meg (vevőfogadó, pénztáros), ám ezek is érintik a kiskereskedelmi értékesítést.
- Eredményorientáció (kereszt- és felülértékesítés)
- Kommunikáció a vásárlóval (jelenlét a vásárlói térben, üdvözlés, figyelem a vásárlóra, kapcsolat felajánlása, elköszönés)
- Csapatmunka (együttműködés a munkatársakkal és a vezetővel)
- Döntéshozatal (önálló cselekvés)
- Problémamegoldás (a munkavégzés során adódó, valamint a szokványostól eltérő helyzetek kezelése)
- Digitális készség (a vállalati digitális rendszer és az internet használata)
A képzés ütemezése / lépései:
- Előkészítő megbeszélések a képző intézmény és a munkadó között: Igényfelmérés és javaslatok megfogalmazása szóban és írásban a képzéshez a munkaadók és vezető beosztású munkatársaik által.
- Együttműködési megállapodások megkötése a projektben részt vevő munkaadók és a képző intézmény között.
- Előzetes felmérés és kompetenciamérés a munkavállalók számára. A munkahelyi fejlesztés első megfigyelései. Szóbeli visszajelzés a munkavállalók számára
- A munkahelyi fejlesztés második megfigyelései. Szóbeli visszajelzés a munkavállalók számára.
- Három napos tantermi képzés két csoportban, a munkahelyi fejlesztés tapasztalatainak felhasználásával.
- Visszajelzés írásban, szóban és online a projektben részt vevő munkaadó, valamint a képző intézmény számára.
Tapasztalatok:
A munkavállalók nagy többsége már az első alkalommal elfogadta ezt a számukra szokatlan, új módszert. Alig néhányan adtak hangot kétkedésüknek, azonban a második alkalom elérkezésekor már egyáltalán nem volt tapasztalható ellenérzés.
A vállalkozások munkavállalóinak általános kompetenciaszintje, képzettsége magasnak – az átlagosnak nevezhetőnél mindenképpen jobbnak – ítélhető. Ehhez járult még a mindenütt észrevehető kiemelkedő cégidentitás is. (Ez nem pusztán a kérdőívek elemzéséből derült ki, hanem számtalan alkalommal hangot is adtak neki.)
Minden bizonnyal ezek az alapjellemzők erőteljesen hozzájárultak a munkahelyi fejlesztés folyamatának sikeréhez. A megfigyeléseket követő tréneri vissza-jelzésekre odafigyeltek, csaknem mindegyik esetben érdemben reagáltak, megfogalmazták, és később le is írták saját álláspontjukat a hallottakról, ill. a megfigyelő lapon olvasottakról – még azokban az esetekben is, amikor nem értettek egyet a tréner megállapításaival vagy javaslataival.
Természetesen a munkahelyi fejlesztés valódi haszna csak akkor mutatkozik majd meg, ha a későbbiekben a napi, szokásos munkahelyi helyzetekben tettenérhető lesz egyik-másik megoldása.
Az elmúlt esztendőben indult folyamat érdemi értékelését majd a közeljövő nyújtja. Ha a programban érintett munkavállalók között észlelhető lesz valamilyen, az eredményorientáltságot fokozó változás – hiszen ez volt a fő cél – ez jelenti majd a projekt valódi sikerét. Minden résztvevőnek köszönjük a mindvégig konstruktív, sőt baráti együttműködést.
Egyéni tanácsadások a kijelölt célcsoport hoz tartozó munkáltatók számára
Tanácsadás, szakértői szolgáltatás (8 embernap)
A munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projekt megvalósítását 2021. november 1-én kezdtük el az első, a projekthez csatlakozó munkaadó vezető beosztású munkatársaival lezajlott előkészítő megbeszéléssel.
A befejező fázis a programhoz utolsóként csatlakozó munkaadóval történt záró megbeszélés volt, 2022. március9-én.Így a lebonyolítás összesen 129napot vett igénybe.
Ezen belül a munkaadókkal2021. december 13-án indultak el az első, már a lebonyolítás kivitelezésére irányulóegyeztető megbeszélések. A folyamat utolsó mozzanata 2022. március9-én valósult meg, a programhoz utolsóként csatlakozó munkaadóval létrejött zárótalálkozóval. E részelem megvalósítása alig több, mint négyhónap alatt lezajlott.
A munkaadók hozzáállása érdeklődő, együttműködő volt. Ez nagyban köszönhető a képzés díjmentes voltának, és újszerűségének is.
A munkahelyi fejlesztés elkezdését megelőzően kitöltöttmunkaadói kérdőívek eredményeit beépítettük a kivitelezési folyamatba.
A felmérés kérdéseire adott válaszokból az derült ki, hogy a képzés hossza munkáltatók szerint fontos jellemző, mert a munkavégzés mellett a képzésre fordítható idő a legkevésbé sem korlátlan. Ugyancsak a kérdőívekben megfogalmazott vélemények szerint, amennyiben megvalósítható, a képzés történjen inkább az adott munkahelyen, munka közben.
Az előzetes megbeszélések során munkaadói partnereinkkel egyeztettük a folyamat kivitelezése közben (és után) megvalósuló tevékenységek időrendjét.
Szervezetfejlesztési koncepció tanulmány (6 embernap)
Pilot (kísérleti projekt) megvalósítása - szakértői szolgáltatás során a szervezetfejlesztési koncepciók kidolgozása
Segédanyagok, módszertani segédletek kidolgozása a kombinált munkaalapú felnőttképzési módszertanhoz a kereskedelem ágazatban
Tartalom:
I. Bevezetés
II. A munka alapú, kombinált felnőttképzési módszertan jellemzői
III. A munka alapú, kombinált felnőttképzési módszertant alkalmazó trénerrel szemben támasztott követelmények
IV. Segédanyagok a munka alapú, kombinált felnőttképzési módszertan folyamatában
V. Zárszó
Összegzés:
A segédanyagok gyűjteményében a tanácsadói tevékenység során alkalmazott példákat, jó gyakorlatokat mutattam be a teljesség igénye nélkül. A kombinált munkaalapú képzéshez kidolgozott módszer folyamatához kapcsolva mutattam be a felhasználható segédanyagokat, amelyek a munkaalapú képzés bevezetéséhez és eredményes alkalmazásához komoly segítséget nyújthatnak.
A kombinált munkaalapú képzési módszer alkalmazásában érintett partnerek csakis egyértelmű célmeghatározással és pontos tervezéssel tudnak teljes mértékben hozzájárulni a képzési program magas színvonalú megvalósításához. A teljes program lebonyolítása szigorúan meghatározott lépések, elemek szerint zajlik, ugyanakkor a folyamat különböző lépéseit az egyéni igényeknek megfelelően kell megtervezni. A segédanyagok a minőségi munkaalapú képzés széles körben történő megvalósításához segítségül szolgálnak, azonban a tapasztalatok és visszajelzések alapján ezeket is folyamatosan fejleszteni kell.
A felnőttek képzése, kompetenciáik fejlesztése a gazdaság igényeihez igazodó, rugalmas és innovatív megoldások alkalmazása felé tereli a képző intézményeket és a munkáltatókat egyaránt, hogy a szakképzést még hatékonyabbá, jobbá és vonzóbbá tegyék. A kombinált munkaalapú képzési módszertan kidolgozásával és a felhasználható segédanyagok összegyűjtésével ehhez a folyamathoz szerettünk volna hozzájárulni, remélve, hogy egyre többen fogják bevezetni és alkalmazni.
Adatgyűjtés és -feldolgozás, tanulmány
Kérdőíves adatgyűjtés eredményeiről záró tanulmány
Online kérdőíves adatgyűjtés eredményeiről záró tanulmány
A kereskedelem és vendéglátás ágazat foglalkoztatási problémái és a képzés szerepe a foglalkoztatásban
Tartalom:
I. Bevezetés
II. A munkaerő-piaci átalakulás főbb trendjei a vendéglátás és a kereskedelem ágazatokban napjainkban
III. Képzési trendek változása
IV. Békés megyei kutatás a kereskedelem és vendéglátás ágazat munkáltatói megkérdezésével a foglalkoztatás aktuális helyzetéről és a képzés szerepéről
IV.1. A vállalkozások foglalkoztatottakra vonatkozó létszámadatai
IV.2. A munkaerő megtartása
IV.3. Új munkaerő toborzása és felvétele
IV.4. Munkaerő fejlesztés
V. Összefoglalás
VI. Következtetések
VII. Melléklet
Következtetések:
Egyre több szervezet cseréli az önálló, vállalaton kívüli képzést a folyamatos a vállalaton belüli tanulás kultúrájára, amelyet az aktív részvétel jellemez. Ez a fajta munkáltatói változó hozzáállás a képzéshez egyértelműen befolyásolja a dolgozók hosszú távú megtartási képességét és támogatja a szenior munkavállalókhoz való viszonyt is. Ha azt szeretnénk, hogy a jövőben valóban elkötelezett és motivált munkatársak segítsék a cég fejlődését, valódi lehetőséget kell kapniuk a tanulásra és fejlődésre. A hosszú ideje a cégeknél foglalkoztatottak körében különösen fontos, hogy a megbecsülés és humán érték teremtés előtérbe kerüljön, hiszen új munkavállalók megtalálása, betanítása számos problémával, nehézséggel és kockázattal jár.
A dolgozók fejlesztése, képzése tervszerű munkáltatói kötelezettséggé kell válnia a jövőben, aminek a középpontjában a gyors reagálás, a rugalmasság és együttműködés áll. Ez a megközelítés szükséges ahhoz, hogy a vezetők jobban tudják kezelni a készségbeli hiányosságokból fakadó problémákat.
A vállalkozások esetében a képzések egy része szigorúan a szakmai ismeretek átadására irányul, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a személyiség általános fejlődésére irányuló képzéseknek. A szakmai fejlődésre irányuló képzések eredményei könnyen mérhetőek, míg a soft skilleknél ez nehezen kivitelezhető, de a vállalkozás versenyképességének, alkalmazkodó képességének megőrzése szempontjából ezek értéke felbecsülhetetlen.
A dolgozók képzése során egyre nagyobb jelentősége van a munka-alapú tanulásnak, a munkahelyen megvalósuló képzéseknek. A módszertan lényege: „azt tanuljuk meg, amit meg is tudunk csinálni” elv. Tehát ha valamilyen új technológiát, eszközt, programot szükséges használni a munkafolyamatban a cselekvéses tanulás eredményes módszer lehet, ez történhet egyénileg, de akár kisebb csoportokban is.
Jelenleg a megkérdezett vállalkozások általában nem rendelkeznek megfelelő HR támogatással, hogy diagnosztizálják és stratégiát állítsanak fel a dolgozóik fejlesztésével, képzésével kapcsolatban. Szükség lenne az humán készségek és kapacitások értékének megbecsülésére és meghatározására.
Szociális partnerek közös programjai adatgyűjtés tanulmány
Adatgyűjtés és -feldolgozás, tanulmány
Kereskedelem és vendéglátás ágazatokban a szociális partnerek és a képzés szerepe a képviseleti erő növelésében – szociális partnerek körében végzett kutatás eredményeinek összegzése
Tartalom:
I. Bevezetés
II. A munkavállalói készségek fejlesztésének fontossága
III. A munkavállalói képzések helyzete
IV. Békés megyei kutatás a kereskedelem és vendéglátás ágazatban a képzés szerepéről
IV.1. Munkaadói érdekképviseletek
IV.2. Munkavállalói érdekképviseletek
IV.3. A munkaerő fejlesztés az érdekképviseleti szervezetek szemszögéből
IV.4. A munkaadók érdekképviselet témában adott válaszai
IV.5. A kutatás eredményeinek összefoglalása
V. Az érdekképviseletek dolgozók képzésére vonatkozó szerepvállalásával kapcsolatos következtetések, javaslatok
VI. Cselekvési terv a szociális partnerség erősítésére
VII. Zárszó
VIII. Mellékletek
Foglalkoztatás a kereskedelem és vendéglátás ágazatban - Munkavállalói érdekképviseletek kérdőíve
Foglalkoztatás a kereskedelem és vendéglátás ágazatban - Munkaadói érdekképviseletek kérdőíve
Foglalkoztatás, munkaerőigény a kereskedelem és vendéglátás ágazatban – foglalkoztatók kérdőíve (érdekképviseletre vonatkozó rész)
Összegzés:
A felnőttkori tanulás kulcsfontosságú szakasza az egész életen át tartó tanulás folytonosságának. Tanulmányunkban a kereskedelem és a vendéglátás ágazatokhoz kapcsolódóan a munka alapú, munkahelyi munkavállalói képzés helyzetét, lehetőségeit jártuk körbe. A munkáltatók és a szociális partnerek körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a képzésekbe bevont munkavállalók számára a tanulásban való részvétel, vagy a kurzusok elvégzése és a képesítések megszerzése pozitív eredményeket ad: az egyének tanulásban való részvételéből és a magasabb bérekből fakadóan a foglalkoztathatóság javul, a tanulás és a megszerzett képesítések által megszerzett jobb alapkészségek eredményeként javul a termelékenység és a munkaerőt nagyobb eséllyel sikerül megtartani, valamint a tanulásban való részvétel eredményeként javulhat az általános munkahelyi jó közérzet. A munkaadók számára a tanulás pozitív következményei a következők: a munkaerő tanulásban való részvétele által megnövekedett készségek és kompetenciák eredményeként a cég eredményessége, versenyképessége javul, motiváltabb munkaerőhöz jut.
Tanulmányunkkal segíteni kívánjuk a munkavállalók képzésével kapcsolatos szociális partnerség fontosságának megértését és a szociális partnerek közötti együttműködés előnyeinek felismerését helyi és országos szinten egyaránt.